Lokáció

Interjú egy leendő meteorológussal

Egy kirándulás alkalmával véletlenül találkoztunk, és véletlenül beszédbe is elegyedtünk, mert egyikünk sem hallgatag ember. (habár nagyon szeretjük a Paul Newman főszereplésével készült örök klasszikust: A hallgatag ember c. filmet) Feltűnő jelenség sajátos látásmódjával, humorával, rendkívüli udvariasságával, alázatosságával és pontos válaszaival. Intelligens volt és kedves. Bármilyen témát érintettem, azonnal reagált rá, jártas volt a könyvek, a színház világában, de iskolai és egyéb téma sem fogott ki rajta. Amikor a természet és az időjárás került napirendre, még jobban ámultam – bámultam. Fiatal kora ellenére nagyon bölcs. Derűs látásmódja, közvetlensége velem maradt, és az internet segítségével beszélgetéseinknek se szeri, se száma. Egy leendő meteorológust ajánlok szíves figyelmükbe! Vaszkó András Imrével beszélgettem.
 
 

 
Az ismert és népszerű szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban érettségiztél, gondolom dráma szakon, hogyan keveredtél oda?

Valóban, a szentesi HMG irodalmi-drámai tagozatán végeztem. Szerettem szerepelni, már óvodás koromban részt vettem mesemondó versenyen, és ezt a hagyományt folytattam az általános iskolai tanulmányaim mellett is, és felső tagozatos koromban csatlakoztam a gyomaendrődi Komédiás Körhöz, amelynek a vezetője megszerettette velem a színjátszást. Ez volt a legmeghatározóbb abban, hogy Szentesre adtam be a gimnáziumi felvételi jelentkezésemet, ahol az alkalmassági vizsga alatt magával ragadott a rendkívül közvetlen hangulat.

Véredben van a komédiázás, mégsem a színészet felé sodort az élet, hanem gyökeresen más irányba…

Nagyon szerettem a színjátszást, a gimnáziumi évek alatt készített előadásokat, ugyanakkor nem voltam kiemelkedően tehetséges. Mégis életem egyik legmeghatározóbb szakasza marad az a négy év, az egyedi, emberközpontú légkör miatt: nem konkrétan színészeket nevelnek a tagozaton, hanem egyéniségeket; nyitott, toleráns embereket, akik bármilyen élethelyzetben feltalálják magukat. Emellett, ha valakiről kiderül, hogy másban esetleg tehetségesebb, akkor a ”drámais” tanárok teljes odaadással terelik abba az irányba az illetőt. Így volt ez velem is, a dráma tagozaton lévő tanárok, és diákok mellett volt egy kiváló földrajztanárom, aki inspirált engem. Visszapillantva összességében azt mondhatom, nagyon sokat köszönhetek ennek az összetartó közösségnek. Egyébként a színjátszás továbbra is jelen van az életemben, az egyik legjobb barátom hozott létre az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán egy színjátszó kört még tavaly, ahol egy nagyon jó kis csapat kovácsolódott össze, s amelynek én is részese vagyok a kezdetektől. 
 

Mikor határoztad el, hogy meteorológus leszel? Honnan az indíttatás?

Már gyerekként is kifejezetten érdekeltek a légköri jelenségek, véglegesen csak másfél évvel az érettségi előtt döntöttem el. Amióta élek, imádom a havat, viszont gyerekkoromban kifejezetten utáltam a zivatarokat. Elkezdtem figyelemmel kísérni, hogy ezeknek a jelenségeknek melyek az előjelei, merről jönnek, és mikor; fejben megjegyeztem rengeteg dátumot, amikor nagy mennyiségű hó esett, vagy éppen zajos zivatar tevékenykedett. Idővel az esti mese helyett már az időjárás-jelentéseket vártam jobban a TV előtt.

Hol végezted, végzed tanulmányaidat?

Tavaly az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának földtudományi alapképzésén végeztem, de az ELTE-től nem szakadtam el, jelenleg a kar meteorológus mesterképzésén tanulok - meteorológus diplomát az országban kizárólag itt lehet szerezni.

 Milyen beállítottságúnak kell lenni ahhoz, hogy valakiből meteorológus legyen?

Amellett, hogy nem árt egy erősebb matematikus, fizikus szemlélet, nagyon fontos, hogy az illető érdeklődjön a természet, az időjárási jelenségek iránt. Véleményem szerint nem lesz hiteles, megbízható időjárás-előrejelző abból, akiből ez a legutolsó hiányzik  - a jó előrejelző szinte folyamatosan, lehetőség szerint napi szinten követi a légkör rezdüléseit, ez elengedhetetlen, hiszen az időjárás-előrejelzésben nagyon könnyű súlyosabb hibát véteni, akkor is, ha az ügyeletes előrejelző minden szakmai tudását beleadja. Ezeket a hibákat azonnal korrigálni kell. Aki nem követi folyamatosan a légkört, az nem, vagy csak nagyon nehezen tudja korrigálni az adott hibát.
 

 Melyek az erősségeid ebben a nem mindennapi hivatásban?

Talán éppen az, hogy mániákusan figyelem az időjárást, napi szinten követem az eseményeket. Emellett hajlandó vagyok magamtól ismereteket szerezni az egyetemi tárgyakon kívül - erre nagyon nagy szükség van. Reisz András fél évvel ezelőtt járt a Meteorológiai Tanszéken, előadásában kitért arra is, hogy aki jó gyakorlati meteorológus akar lenni, az a szükséges ismeretek többségét nem az egyetemi tárgyakból fogja megszerezni. Én például csoporttársaimtól, felsőbb évesektől is rengeteget tanultam, erre büszke is vagyok.
 
Megtetszett neked az időjárással kapcsolatos ok-okozati összefüggések mélyebben való látása. Miért?

Mert jó érzés az, hogy ha egyszerű összefüggések alapján meg tudom állapítani, hogy mi lesz a jövőben. Az időjárás és a természet állandó mozgásban van, egy percre sem pihen, sosem unalmas. Én személy szerint azt is élvezem, hogy nem befolyásolható. Ahogy a légkörfizikát oktató tanárom mondta: "A természetben nincsenek jogok. Mindig a gyorsabb folyamat teljesül."
 

Mennyire szigorúak az elméleti tárgyak, a vizsgák?

Nagyon kemény matematikával, fizikával találkozunk, amely tárgyakból komoly számonkérések vannak. Nekem például a most lezárult félévben hat szóbeli vizsgám volt. Ezeken a szóbeli számonkéréseken nem lehet mellébeszélni, vagy tudja, érti az ember, vagy nem - én is megizzadtam rendesen, de túl vagyok rajta. 

Gyakorlatban is kell tanulmányokat végezned? 

Az egyetemi oktatásban nincs kötelező gyakorlat, ám csak az tud elhelyezkedni jobb helyen, aki az egyetem mellett építi a kapcsolatait. Jómagam is ezen vagyok, augusztusban megyek a szegedi állomásra, de szeretnék még ebben a hónapban pl. Sopronba, vagy a szolnoki repülőtérre is eljutni, ha lesz rá lehetőség. Kecskeméten három éve voltam egy egyhetes szakmai gyakorlaton. Emellett két éve vagyok a tanszék előrejelzési vetélkedőjének szervezője, melynek feladatköreiben fickándozhatok.

Ki mondja meg, hogy jó prognózist állítottál fel?

Szakmailag a szaktársaim, (leendő) kollégáim azok, akik megfigyeléseire adok, ők tudnak ellátni olyan apróságokkal, amiket a későbbiekben felhasználhatok. Azt vallom, hogy a meteorológia egy csapatmunka, mindenki észrevétele számít egy jó előrejelzés készítésénél, éppen ezért én is gyakran kérek megerősítést több hozzám közel álló kollégámtól. Természetesen szívesen meghallgatom a barátaim, illetve családtagjaim észrevételeit is, hisz a hibák ösztönzik az embert arra, hogy még jobb legyen. 
 
Milyen előrejutási lehetőséged van ebben a szakmában?


A meteorológia egy rendkívül szerteágazó tudományág. A mesterképzés is két részre van osztva: egy időjárás-előrejelző és egy éghajlatkutató szakirányra. Aki kutatni szeret jobban, az általában marad a tanszéken doktorandusznak, vagy a Magyar Tudományos Akadémia is egy opció. Aki előrejelző, az az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) mellett el tud még helyezkedni katonai repülőtereken (pl. Pápa, Kecskemét, Szolnok), vagy magáncégeknél (pl. Időkép).

Esetleg kacsintgatsz a tévé felé, időjárás-jelentés kommentátor?

Ha lesz esetleg lehetőségem médiameteorológusként a szakmát képviselni, természetesen nem utasítanám vissza. Az egyik célom egyébként is az, hogy a meteorológiát közelebb hozzam az emberekhez.

Speciális szakterületed az időjárásban? Milyen jelenséget kedvelsz? Nekem úgy tűnik, hogy a villámok a kedvenceid.

Az operatív előrejelzésben érzem jól magam a leginkább - ők állítják elő a "konyhakész" időjárás-jelentést a nézők/olvasók számára. Az időjárást úgy szeretem, ahogy van, minden évszakban, minden helyzetben meg lehet találni a szépet, a különlegest. Ha mégis ki kell emelnem kedvenc jelenségeket, akkor a villámokat, a zivatarok látványos felhőformáit és a havazást választom.
 

Szinte idekívánkozik: mi a véleményed a népi időjóslásról?

Az előrejelzők tudományosan bizonyított összefüggéseket vesznek figyelembe az időjárás-jelentések készítésénél. Ez nagyon fontos, ezt hangsúlyozni szeretném mindenkinek. A népi megfigyelések inkább szubjektívebb megállapítások, két csoportra lehet osztani: az egyik csoportba a babonák tartoznak, ilyen pl. a Luca-napi jóslás: önmagában is ellentmondás az, hogy a Luca-napját követő tizenkét nap időjárása határozza meg az azt követő év időjárását. A másik csoportban vannak azok a népi regulák, amelyek a nép jó megfigyelőképességét dicsérik. Ilyen pl. a "Sándor-József-Benedek" márciusban, a "Medárd napját követő 40 napos eső" júniusban, vagy a "Pálforduló" január végén. Ezeket a híres megfigyeléseket valamilyen szinten már lehet magyarázni fizikai folyamatokkal is, és gyakran jelentkeznek, még ha nem is minden évben, vagy nem éppen napra pontosan.

 A végére elengedhetetlen kérdésem: milyen lesz az augusztus további része?

Erre a kérdésre gyakorlatilag lehetetlen tudományosan megalapozott választ adni. A légkör egy többszörösen összetett rendszer, mely kaotikus, és hiperérzékeny - ennek következtében az időjárás-előrejelzéseknek fizikailag bizonyított korlátai vannak térben és időben egyaránt. A tudomány jelenlegi állása szerint ez az időbeli korlát 7-10 nap, ennél tovább már nem is nagyon lesz húzható. Bonyolultabb időjárási helyzetekben sokszor még egy-két napra előre is szinte lehetetlen pontos előrejelzést adni, ilyen szituációkban inkább a térbeli korlátokkal kell megbirkóznia a meteorológusoknak. Aki ezeket a korlátokat mégis átlépi, az a szakmával játszadozik. Elveszíti a hitelét, még akkor is, ha véletlenül bejön a lutrija. A fentiekből következik az is, hogy nem létezik tudományos alapokon nyugvó 30 napos előrejelzés, ez már nem a meteorológiához tartozik.

Mit tanácsolsz, mire figyeljünk, amikor az időjárás–jelentést hallgatjuk?

A meteorológus legnagyobb kincse a hitelessége, mely nagyon törékeny. A várható időjárás iránt érdeklődő embereknek azt tudnám tanácsolni, hogy ne dőljenek be elsőre a szenzációhajhász címekkel előbukkanó cikkeknek, inkább szakmai forrásokból tájékozódjanak (pl. Országos Meteorológiai Szolgálat, www.met.hu). Ha cikket olvasnak, akkor inkább a szöveget olvassák, illetve ha tv-t néznek, akkor inkább hallgassák a beszédet - sokkal többet tud a szöveg és a beszéd mondani, mint egy adott piktogram.